DNS: az internet telefonkönyve

1. modul: Mi az a DNS? · Olvasási idő: 6 perc

Tanulási cél: A lecke végén Ön saját szavaival el tudja magyarázni, mit csinál a DNS, és miért nem működhet nélküle az internet.

Kulcsfogalmak: DNS, IP-cím, domainnév, lekérdezés (lookup), rekord

A számítógépek számokkal dolgoznak, az emberek nevekkel

Minden internetre kapcsolt számítógépnek van egy címe: az IP-cím. Ez olyan, mint egy telefonszám. Két változata létezik:

• IPv4, négy szám pontokkal elválasztva, például 192.0.2.10;
• IPv6, hosszabb, kettősponttal elválasztva, például 2001:db8::10.

A számítógépek csak ezeken a számokon keresztül találják meg egymást. Az emberek inkább neveket jegyeznek meg. Az example.com könnyebben megjegyezhető, mint a 192.0.2.10, és a szám megváltozhat anélkül, hogy a név megváltozna. Ha egy weboldal másik szerverre költözik, új számot kap. A név azonban ugyanaz marad.

Szükség van tehát valamire, ami a neveket számokká fordítja. Ez a Domain Name System, röviden DNS.

A telefonkönyv

A DNS-t össze lehet hasonlítani egy telefonkönyvvel, vagy a telefonja névjegyzékével. Ön rákeres egy névre, és kap egy számot. Ha beírja az example.com címet a böngészőjébe, a következő történik:

1. A böngésző megkérdezi a DNS-től: "Mi az example.com címe?"
2. A DNS válaszol: "192.0.2.10."
3. A böngésző kapcsolatot létesít a 192.0.2.10 címmel, és lekéri a weboldalt.

Ezt a keresést lekérdezésnek, vagy angolul lookupnak nevezzük. Mindez villámgyorsan történik: általában kevesebb mint egy tizedmásodpercig tart. Ön tehát semmit sem vesz észre belőle, amíg minden rendben működik.

Nem csak weboldalakhoz

A telefonkönyv-hasonlat majdnem tökéletes, de a DNS több mint egy számot is tud tárolni egy névhez. Egy domainnévhez különféle típusú adatok tartozhatnak, mindegyik más célra. Egy ilyen adatot rekordnak nevezünk. Néhány példa:

Ha valaki levelet küld az info@example.com címre, a feladó levelezőszervere nem az A-rekordot kéri le, hanem az MX-rekordot: hol van ennek a domainnek a postaládája? A weboldal és az e-mail így két különböző szolgáltatónál is lehet. Ez teljesen megszokott: a weboldal az egyik félnél, a levelezés pedig a Microsoft 365-nél vagy a Google Workspace-nél.

Minden rekordnak mindig három jellemzője van:

• egy név (például example.com vagy www.example.com);
• egy típus (A, AAAA, MX, TXT és néhány másik);
• egy érték (a válasz).

Emellett szerepel egy szám is, amely megadja, meddig szabad megjegyezni egy választ. Ezt TTL-nek hívják. Erről a 6. modul szól.

Mi nem a DNS

Néhány félreértés gyakran előfordul:

• A DNS nem tárol weboldalakat. Csak azt mondja meg, hol található a weboldal. A webhely fájljai egy webszerveren vannak, nem a DNS-ben.
• A DNS nem tárol e-maileket. Csak azt mondja meg, melyik szerverre kell kézbesíteni a levelet.
• A DNS nem ismer oldalakat. Az example.com/contact címet nem lehet beállítani a DNS-ben. A DNS csak neveket ismer. Az első perjel utáni részt a webszerver kezeli (3.4. lecke).
• A DNS nem tulajdonjogi igazolás. Hogy ki a domainnév tulajdonosa, azt a nyilvántartó (registry) tartja nyilván, nem a DNS (1.3. lecke).

Egy világméretű, elosztott telefonkönyv

Nincs egyetlen nagy számítógép, amely az internet összes nevét tartalmazná. Ez sosem működne: több száz millió domainnév létezik, és másodpercenként rengeteg kérdést tesznek fel. A DNS ezért elosztott. Minden fél csak a saját részét kezeli:

• a .com kezelője (a Verisign nevű cég) tudja, mely szerverek tartalmazzák az example.com telefonkönyvét; egy .hu domain esetében ezt az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) látja el;
• azok a szerverek pedig maguk ismerik az example.com rekordjait.

Hogy egy kérdés hogyan jut el ezeken a részeken keresztül a helyes válaszig, azt az 1.4. leckében láthatja. Az, hogy elosztott, magyarázatot ad valamire is, ami sokakat meglep: ha megváltoztat egy rekordot, nem mindenki látja ezt egyszerre. Sok, az útvonalon lévő számítógép egy ideig megjegyzi a választ (ez a gyorsítótár, angolul cache). Erről a 6.1. és 6.2. lecke szól.

Miért kell ezt tudnia domaintulajdonosként

Amíg minden működik, nem kell foglalkoznia a DNS-sel. De találkozik vele, amint:

• a weboldala vagy az e-mailje másik szolgáltatóhoz költözik;
• egy szolgáltatás, mint a Google, a Microsoft, egy webáruház-platform vagy egy hírlevélszolgáltató azt kéri: "adja hozzá ezt a rekordot a DNS-éhez";
• a levele spambe kerül, és valaki azt mondja, hogy az SPF, a DKIM vagy a DMARC nincs megfelelően beállítva;
• a weboldala egy módosítás után "az egyik helyen igen, a másikon nem" működik.

Egy apró hiba a DNS-ben megbéníthatja a weboldalát vagy az e-mailezését. Ezért érdemes megérteni, mit csinál. Ez a tanfolyam lépésről lépésre segít ebben.

Összefoglalás

• A számítógépek IP-címeken keresztül találják meg egymást (IPv4, mint a 192.0.2.10, IPv6, mint a 2001:db8::10); az emberek neveket használnak.
• A DNS neveket fordít adatokká, például IP-címekké és egy domain levelezőszerverévé.
• Minden adat egy rekord, amelynek van neve, típusa és értéke.
• A DNS nem tárol weboldalakat vagy e-maileket, és nem ismer oldalakat: csak az utat mutatja.
• A DNS rengeteg szerveren oszlik el, és a válaszokat egy ideig megjegyzik (gyorsítótár).

Kvíz

Feladat

Z1.1 feladat: A sidn.nl címe. Keresse meg a sidn.nl (a holland .nl domainek nyilvántartójának, a SIDN-nek a weboldala) IPv4-címét (A-rekord) és, ha van, az IPv6-címét (AAAA-rekord). Használja az IP-cím keresése eszközünket (https://www.weboke.hu/ip-kereso), egy másik online DNS-lekérdező eszközt, vagy, ha már tudja, az nslookup sidn.nl parancsot egy parancssorban. Írja be a talált címeket.

További olvasnivaló

Ezek a cikkek a WebOké vezérlőpultjain található lépéseket írják le. Más szolgáltatóknál hasonlóan működik.

• DirectAdmin útmutató 5.1: Mi az a DNS, és mikor kell módosítani?
• A domainnév története