Ugrás a tartalomhoz

Sütibeállítások

Típusonként válassza ki, mely sütiket engedélyezi. Választását bármikor módosíthatja a Sütibeállítások linken, amely minden oldal alján megtalálható. Adatvédelmi nyilatkozat

Szükséges

Mindig bekapcsolva

A bejelentkezéshez, a kosár megőrzéséhez és a választásai megjegyzéséhez szükségesek. Ezek mindig be vannak kapcsolva.

Milyen sütik?
  • weboke_sessie, weboke_klant, weboke_remember: a munkamenet és a bejelentkezve maradás
  • weboke_basket: a kosár
  • wkBtwIncl: az árak megjelenítése ÁFÁ-val vagy anélkül
  • wok_cookies: a sütiválasztás, 12 hónap

Méri, melyik hirdetés vezet látogatáshoz vagy rendeléshez, hogy ne fizessünk hatástalan hirdetésekért.

Milyen sütik?
  • Google Ads a Google Tag Manageren keresztül (_gcl_au, _gcl_aw), legfeljebb 90 napig
  • OpenAI Ads, hirdetések a ChatGPT-ben
  • wok_aff: melyik partnerünk ajánlására érkezett (partnerprogram), 60 nap

4,6

Ország és nyelv

Minden országnak saját oldala van, az adott ország áraival és ÁFA-jával.

Megtekintés

A NIS2 és a kiberbiztonsági törvény

Modul 9: Szabályok és szervezet · Olvasási idő: 11 perc

A lecke célja: E lecke után el tudja magyarázni, mit szabályoz a kiberbiztonsági törvény (a NIS2 nemzeti átültetése), kire vonatkozik, és mit jelenthet ez a beszállítói láncon keresztül a kisvállalkozások számára.
Kulcsfogalmak: NIS2, kiberbiztonsági törvény, alapvető és fontos szereplő, ágazat, méret, gondossági kötelezettség, bejelentési kötelezettség (24 óra, 72 óra, 1 hónap), nyilvántartásba vételi kötelezettség, beszállítói lánc, önértékelés

Az európai irányelvtől a nemzeti törvényig

A NIS2 egy 2022-es európai irányelv ((EU) 2022/2555 irányelv), amely a fontos szervezetek digitális ellenálló képességét hivatott növelni az egész EU-ban. Egy irányelv nem közvetlenül alkalmazandó: minden tagállam a saját jogrendjébe ülteti át. Hollandiában ez a Cyberbeveiligingswet (Cbw), azaz a kiberbiztonsági törvény. Ez 2026. augusztus 15-én lépett hatályba, egyidejűleg a kritikus entitások ellenálló képességéről szóló törvénnyel és a kapcsolódó végrehajtási rendelettel, amelyek tovább pontosítják a szabályokat. A korábbi, hálózati és informatikai rendszerek biztonságáról szóló törvényt hatályon kívül helyezték. Átmeneti időszak nincs: aki a hatálya alá tartozik, annak már most meg kell felelnie.

A holland NCSC szerint több mint 8000 szervezet tartozik a törvény hatálya alá. Ez a hollandiai vállalkozások kis hányada. A legtöbb kisvállalkozás számára ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy "nekem mit kell tennem a törvény miatt", hanem az, hogy "mit kérnek tőlem az ügyfeleim, mert ők a törvény hatálya alá tartoznak". Erre később még visszatérünk.

Magyarországon a NIS2 irányelvet a kiberbiztonságról szóló 2024. évi LXIX. törvény ülteti át, a felügyeletet az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) látja el, lásd https://sztfh.hu/.

Ön is érintett? Ágazat és méret

Hogy egy szervezet a törvény hatálya alá tartozik-e, két kérdéstől függ.

1. Olyan ágazatban dolgozik, amelyet a törvény felsorol? A törvénynek két melléklete van.

1. melléklet (11 ágazat)2. melléklet (7 ágazat)
energia, közlekedés, bankszektor, ivóvíz, digitális infrastruktúra, informatikai szolgáltatások kezelése, űrkutatás, pénzügyi piaci infrastruktúra, egészségügy, szennyvíz, közigazgatásdigitális szolgáltatók, postai és futárszolgáltatások, hulladékgazdálkodás, élelmiszerek, vegyi anyagok, kutatás, gyártás (feldolgozóipar)

Egyes ágazatokra az illetékes minisztérium további feltételeket határoz meg. Nem minden szervezet tartozik tehát automatikusan a hatálya alá, amely valamilyen módon kapcsolódik az "élelmiszerekhez".

2. Elég nagy a szervezete? A szervezete akkor számít bele, ha:

  • 50 vagy több munkavállalója (teljes munkaidős egyenértékben) van, vagy
  • 50-nél kevesebb munkavállalója van, de a éves árbevétele és mérlegfőösszege egyaránt meghaladja a 10 millió eurót.

A partner és kapcsolt vállalkozások is beleszámítanak. Egy 20 fős vállalkozás, amely egy 200 fős csoport része, így mégis a hatálya alá eshet.

Kivételek: mérettől függetlenül. Néhány szervezettípus mindig a hatálya alá tartozik, bármilyen kicsi is legyen: DNS-szolgáltatók, legfelső szintű domainnyilvántartók, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások nyújtói, bizalmi szolgáltatók és közigazgatási szervek. A domainnév-regisztrációs szolgáltatóknak szintén regisztrálniuk kell.

Alapvető vagy fontos

A törvény hatálya alá tartozó szervezetek alapvető vagy fontos szereplők. Nagy vonalakban: az 1. melléklet ágazataiban működő nagy szervezetek és néhány mérettől függetlenül kijelölt típus alapvető szereplő; a többi fontos szereplő. A különbség elsősorban a felügyeletben van: alapvető szereplőknél a felügyeleti hatóság saját kezdeményezésére is ellenőrizhet, például helyszíni vizsgálatokkal és auditokkal; fontos szereplőknél elsősorban utólagosan avatkozik be, ha jelek utalnak arra, hogy valami nincs rendben. Maguk a kötelezettségek nagyrészt megegyeznek. Hogy alapvető vagy fontos szereplő-e, az alábbi önértékeléssel állapítható meg.

Önellenőrzés

A holland Rijksinspectie Digitale Infrastructuur (RDI) ingyenes NIS2-önértékelést kínál itt: https://regelhulpenvoorbedrijven.nl/NIS-2-NL/. Egy sor kérdésre válaszol az ágazatról, a méretről és a szolgáltatásokról, és eredményt kap. Ha bizonytalan, például mert a vállalkozása egy csoport része, vagy több országban is működik, a holland NCSC részletes útmutatót kínál összetett üzleti modellek esetére. Magyarországi vállalkozások az SZTFH tájékoztatóját (https://sztfh.hu/) használhatják a besoroláshoz.

Mit vár el a törvény

Ha a szervezete a hatálya alá tartozik, három kötelezettség vonatkozik rá.

Nyilvántartásba vételi kötelezettség

Be kell jelentkeznie a szereplők nyilvántartásába a holland MijnNCSC rendszerén keresztül. Így a kormányzat tudja, ki tartozik a hatálya alá, és veszélyhelyzet esetén el tudja érni. Magyarországon ez az SZTFH-nál történő regisztrációt jelenti.

Gondossági kötelezettség

El kell készítenie a kockázatelemzést, és ennek alapján megfelelő és arányos intézkedéseket kell hoznia a hálózati és informatikai rendszerei védelme érdekében. A holland NCSC legalább tíz témát sorol fel, amelyekkel ebben a tanfolyamban mind találkozott:

  1. kockázatelemzés (1.1. és 9.3. lecke);
  2. incidenskezelés incidensterv alapján (8.1. lecke);
  3. üzemszünetre való felkészülés: biztonsági mentések, helyreállítási tervek, válságkezelés (6. modul);
  4. a beszállítói lánc biztonsága, beleértve a beszállítói kockázatokat (7.2. lecke);
  5. kiberhigiénia és képzés (9.2. lecke);
  6. a rendszerek biztonságos beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a frissítéseket (5.1. lecke);
  7. személyzet, hozzáférési szabályzat és az eszközök és szoftverek kezelése (7.1. lecke);
  8. passkey-k vagy többfaktoros azonosítás és biztonságos kommunikáció (2. modul);
  9. titkosítási (kriptográfiai) szabályzat;
  10. annak értékelése, hogy az intézkedések működnek-e, például időszakos tesztekkel (6.3. és 9.3. lecke).

A vezetőség felelős: jóváhagyja az intézkedéseket, és felügyeli a végrehajtásukat. Az európai irányelv szerint a vezetőknek kiberkockázatokról szóló képzésen is részt kell venniük. A kiberbiztonság tehát már nem olyan feladat, amelyet egyszerűen rá lehet bízni az informatikusra.

Bejelentési kötelezettség

A jelentős incidenst a holland NCSC-nél kell bejelenteni, a MijnNCSC rendszerén keresztül. Ez olyan incidens, amely súlyosan zavarja a szolgáltatását, pénzügyi kárt okoz, vagy mások számára jelentős kárt okozhat; a pontos küszöbértékek ágazatonként eltérnek. A határidők attól a pillanattól számítanak, amikor tudomást szerez az incidensről:

HatáridőMit kell küldeni
24 órán belülKorai figyelmeztetés: valószínűleg rosszindulatú-e, van-e határokon átnyúló hatás, ki a kapcsolattartó
72 órán belülIncidensbejelentés: frissítés a súlyosság és a hatás első felmérésével
A bejelentéstől számított 1 hónapon belülZárójelentés: mi történt, mi az oka, és milyen intézkedéseket hoztak (ha az incidens tovább tart: állapotjelentés)

A MijnNCSC rendszerén keresztül tett egyetlen bejelentés eléri mind a CSIRT-et (az incidens kezelésében segítő csapatot), mind a felügyeleti hatóságot. Emellett az irányelv szerint, ha szükséges, tájékoztatnia kell a szolgáltatásai igénybevevőit azokról a jelentős incidensekről, amelyek érinthetik őket.

Kiberbiztonsági törvény szerinti bejelentés és GDPR szerinti bejelentés: két különböző dolog

Ez hasonlít a GDPR adatvédelmi incidensekre vonatkozó bejelentési kötelezettségéhez (8.2. lecke), és a "72 óra" mindkettőben szerepel. Mégis két külön kötelezettségről van szó.

Kiberbiztonsági törvényGDPR (adatvédelmi incidens)
Kire vonatkozikA kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetekreMindenkire, aki személyes adatokat kezel, egyéni vállalkozóra is
Miről szólA szolgáltatást érintő jelentős incidensekrőlA személyes adatok biztonságát érintő incidensekről
Kinél kell bejelenteniA holland NCSC-nél, a MijnNCSC-n keresztülAz adatvédelmi felügyeleti hatóságnál (Magyarországon: NAIH)
Határidők24 óra, 72 óra, 1 hónapIndokolatlan késedelem nélkül, lehetőség szerint 72 órán belül

Egy kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetnél bekövetkező zsarolóvírus-támadást, amely során ügyféladatok is kiszivárognak, tehát mindkét helyen be kell jelenteni. És egy kisvállalkozásnak, amely nem tartozik a kiberbiztonsági törvény hatálya alá, igenis van GDPR szerinti bejelentési kötelezettsége, ha személyes adatok szivárognak ki.

Ha Ön nem tartozik a hatálya alá: a beszállítói lánc

E tanfolyam legtöbb olvasója számára az első kérdésre a válasz: nem, az én vállalkozásom nem tartozik a kiberbiztonsági törvény hatálya alá. A tizenkét fős pékség, az ötfős könyvelőiroda, az egyedül dolgozó weboldalkészítő. Ilyenkor nincsenek a törvényből eredő jogi kötelezettségei: nincs regisztráció, nincs bejelentési kötelezettség a felügyeleti hatóságnál, nincs felügyelet.

A törvény azonban elérheti Önt az ügyfelein keresztül. A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek biztosítaniuk kell a beszállítói láncuk biztonságát: figyelembe kell venniük közvetlen beszállítóik és szolgáltatóik sebezhetőségeit. A holland NCSC azt írja, hogy a törvény magára a beszállítóra nem ró közvetlen kötelezettségeket, de a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetek igenis követelményeket támaszthatnak beszállítóik digitális biztonságával szemben. Ezek a követelmények aztán a szerződésben vagy egy kérdőívben jelennek meg.

Egy példa. Egy hatfős kis informatikai cég kezeli egy 140 fős középvállalkozás, egy fuvarozó cég laptopjait és hálózatát. A fuvarozó cég a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik (közlekedési ágazat, elég nagy). Maga az informatikai cég nem: az "informatikai szolgáltatások kezelése" szerepel ugyan az 1. mellékletben, de a cég túl kicsi ehhez. Mégis kap egy kérdőívet: van-e kétlépcsős azonosítás a kezelőeszközökön, ki fér hozzá a rendszereinkhez, milyen gyorsan jelentik be nekünk az incidenst, hol vannak a biztonsági mentések?

Amit a holland NCSC ezzel kapcsolatban mond, és hogy ez mit jelent Önnek:

  • A követelményeknek megfelelőnek kell lenniük. Egy ügyfélnek azt a kockázatot kell néznie, amelyet az Ön szolgáltatása jelent számára. Egy olyan beszállító, amely hozzáfér a rendszerekhez, szigorúbb követelményeket kap, mint az, aki az ebédet szállítja.
  • A közvetlen beszállítókról van szó. Az Ön beszállítóinak beszállítói kívül esnek a törvény hatályán.
  • Egy tanúsítvány nem kötelező. A kiberbiztonsági törvény nem ír elő tanúsítást. Egy tanúsítvány megkönnyítheti a beszélgetést, de nem garancia és nem is törvényi követelmény.
  • Kezdje korán a beszélgetést. Mérje fel, milyen intézkedései vannak már azokon a pontokon, ahol kapcsolatba kerül az ügyféllel, és rögzítse a megállapodásokat.

Ne nagyítsa fel tehát a dolgot. A kiberbiztonsági törvény egy kisvállalkozást nem tesz "NIS2 hatálya alá tartozó" szervezetté, és egy tanácsadó, aki ezt mondja Önnek, hogy egy drága tanúsítást adjon el, csak a történet egy részét mondja el. De ne becsülje alá sem: aki nagyobb szervezeteknek szállít, annak egyre gyakrabban kell tudnia igazolni, hogy az alapok rendben vannak. Az e tanfolyamban szereplő alapvető intézkedések pontosan azok, amelyeket egy ilyen kérdőív rendszerint kér.

Ez a lecke általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül jogi tanácsnak. Az aktuális szabályokért nézze meg a holland NCSC oldalát: https://www.ncsc.nl/cyberbeveiligingswet-nis2, és a törvényszöveget itt: https://wetten.overheid.nl/BWBR0052872/2026-08-15/0. Magyarországon az SZTFH (https://sztfh.hu/) nyújt tájékoztatást a kiberbiztonságról szóló 2024. évi LXIX. törvényről.

Összefoglalás

  • A kiberbiztonsági törvény a NIS2 holland átültetése, és 2026. augusztus 15-én lépett hatályba, átmeneti időszak nélkül. Magyarországon a NIS2-t a kiberbiztonságról szóló 2024. évi LXIX. törvény ülteti át, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba.
  • Ön akkor tartozik a hatálya alá, ha az 1. vagy 2. mellékletben szereplő ágazatban dolgozik, és 50 vagy több munkavállalója van, vagy az éves árbevétele és mérlegfőösszege egyaránt meghaladja a 10 millió eurót; egyes típusok (például DNS-szolgáltatók és közigazgatási szervek) mérettől függetlenül a hatálya alá tartoznak.
  • Kötelezettségek: regisztráció a nyilvántartásba (Hollandiában a MijnNCSC-nél, Magyarországon az SZTFH-nál), gondossági kötelezettség kockázatelemzéssel és megfelelő intézkedésekkel a vezetőség felelőssége mellett, valamint a jelentős incidensek bejelentése 24 órán, 72 órán és 1 hónapon belül.
  • A kiberbiztonsági törvény szerinti bejelentés a felügyeleti hatóságnál független a GDPR szerinti adatvédelmi incidens bejelentésétől az adatvédelmi felügyeleti hatóságnál (Magyarországon a NAIH-nál); néha mindkettőre szükség van.
  • Egy kisvállalkozás önmagában általában nem tartozik a hatálya alá, de a hatálya alá tartozó ügyfelein keresztül megfelelő biztonsági követelményeket kaphat.

Kvíz

1. Egy élelmiszer-nagykereskedésnek 35 munkavállalója, 14 millió eurós éves árbevétele és 6 millió eurós mérlegfőösszege van. Nem tartozik egyetlen csoporthoz sem. A mérete alapján a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik?



2. Melyek a kiberbiztonsági törvény szerinti bejelentési kötelezettség határidei egy jelentős incidens esetén?



3. Egy kétfős weboldalkészítő cég egy kórház weboldalát szállítja és tartja karban. Mit jelent ez számára a kiberbiztonsági törvény szempontjából?



4. Melyik szervezet tartozik a kiberbiztonsági törvény hatálya alá, mérettől függetlenül?



5. Egy kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetnél zsarolóvírus miatt ügyféladatok is kiszivárognak. Hol kell bejelenteni?



Feladat

A9.1 feladat: A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik-e? Hat rövid leírást kap szervezetekről (ágazat, munkavállalók száma, árbevétel, mérlegfőösszeg, esetleg egy csoport vagy egy nagy ügyfél). Határozza meg szervezetenként: a hatálya alá tartozik, nem tartozik a hatálya alá, de valószínűleg egy ügyfélen keresztül kap követelményeket, vagy egyáltalán nem érintett. A program ellenőrzi, és szervezetenként megmutatja a döntési fa lépéseit.

A9.1. feladat: A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik-e?

A szervezetek betöltés után jelennek meg. Ez általános tájékoztatás, nem jogi tanács; ha bizonytalan a saját szervezetét illetően, használja az SZTFH önértékelő eszközét.













Amit beír, és amit találunk, azt nem tároljuk. A böngészője megjegyzi a válaszait és azt, hogy teljesítette e a feladatot. Ha bejelentkezett, a Fiókomban csak azt tároljuk, hogy a feladat (majdnem) helyes volt; ott ezt is törölheti.

További olvasnivaló

A kiberbiztonsági törvényről még nincs cikk a WebOké tudásbázisában; használja a hivatalos forrásokat.

Egy pillanat…

Domainek beállítása

Állítsa be domainenként a névszervereket, a tárhelyhez való kapcsolást és azt, hogy ki legyen a tulajdonos.

Domainek betöltése…