Adatvédelem: mi nyilvános és mi nem

Modul 4: WHOIS, RDAP és adatvédelem · Olvasási idő: 9 perc

Tanulási cél: A lecke végére végződésenként el tudja magyarázni, hogy a GDPR és a NIS2 óta a domaintulajdonos mely adatai nyilvánosak, és hogyan kérheti ki a rejtett adatokat az, akinek jogos érdeke fűződik hozzá.

Kulcsfogalmak: GDPR, személyes adatok elrejtése, jogi személy és természetes személy, WHOIS-adatvédelem, proxyszolgáltatás, jogosult adatkérők, kapcsolatfelvétel űrlapon keresztül

A teljes nyilvánosságtól az elrejtésig

Korábban a WHOIS-ban bárki megnézhette bármely domaintulajdonos nevét, címét, telefonszámát és e-mail-címét. Ez hasznos volt annak, aki el akart érni egy tulajdonost, de a spammereknek és a csalóknak is. A GDPR (az európai adatvédelmi rendelet, 2018. május) óta ez megváltozott. A tulajdonosok személyes adatai azóta nagyrészt rejtve vannak.

Az alapszabály szinte minden registrynél ugyanaz:

• A természetes személy (egy ember, például magánszemély) adatai nagyrészt rejtve maradnak.
• A jogi személy (egy kft., alapítvány, egyesület vagy más szervezet) adatai nem személyes adatok, ezért elvben nyilvánosak.

Ezt a második szabályt a NIS2 rögzítette: a registryknek és a regisztrátoroknak nyilvánossá kell tenniük azokat az adatokat, amelyek nem személyes adatok (3.3. lecke). Ha Ön szervezet, a neve tehát egyszerűen szerepel a nyilvános adatok között. Ez szándékos is: aki meglátogat egy webhelyet, láthassa, melyik szervezet áll mögötte.

Mit lát végződésenként

A részletek registrynként eltérnek. Így néz ki a helyzet (2026. novemberi állapot):

Néhány dolog szembetűnő:

• A .nl esetében a Whois-ban látható az adminisztratív kapcsolattartó e-mail-címe. Ez arra szolgál, hogy a tulajdonosnak e-mailt lehessen küldeni. Ha ott az Ön személyes címe szerepel, az tehát látható. Nyilvános továbbá a regisztrátor, a viszonteladó, a technikai kapcsolattartó, az állapot, a névszerverek és a dátumok is.
• Az .eu esetében egy magánszemély e-mail-címe látható. Ott olyan címet használjon, amelynek megosztását nem bánja.
• A .be esetében a tulajdonos a regisztrátorán keresztül dönthet úgy, hogy több adatot jelenít meg.
• A gTLD'k esetében, ha a tulajdonos e-mail-címe rejtve van, kell lennie egy továbbító címnek vagy webes űrlapnak, amelyen keresztül a tulajdonos mégis elérhető.

WHOIS-adatvédelem és proxyszolgáltatások

Sok regisztrátor kínál WHOIS-adatvédelmet: ez a szolgáltatás elrejti az Ön kapcsolattartási adatait a nyilvános WHOIS-ban. A gTLD'knél proxyszolgáltatások is léteznek: ilyenkor egy közvetítő szerepel a nyilvános adatokban Ön helyett.

Figyelem:

• A .nl és .eu esetében a tulajdonos nem lehet adatvédelmi vagy proxyszolgáltatás. A domainnek a valódi tulajdonos nevén kell lennie. Az elrejtést ott maga a registry intézi, a fenti táblázat szerint.
• A WHOIS-adatvédelem nem minden végződésnél érhető el, és sok országos végződésnél nincs is rá szükség, mert a registry már eleve elrejti a magánszemélyek adatait.
• Szervezetnél az elrejtésnek kevés értelme van: egy cég neve nem személyes adat. Ha szervezetként nem szeretné a munkatársak nevét megjeleníteni, használjon általános címeket kapcsolattartóként (3.3. lecke).

Ki láthatja a rejtett adatokat?

A rejtett nem ugyanaz, mint a titkos. Akinek jogos érdeke van, kikérheti az adatokat. Ilyen például a rendőrség és más illetékes hatóságok, de az is, akinek védjegye van, és fel akar lépni egy ahhoz hasonló név ellen. Néhány példa:

• A DENIC csak annak adja ki a magánszemélyek adatait, aki valószínűsíti a jogos érdekét, vagy akinek a DENIC jogszabály alapján köteles kiadni.
• A NIS2 kötelezi a registryket és a regisztrátorokat, hogy a jogszerű, megalapozott kérésekre gyorsan, de legkésőbb 72 órán belül válaszoljanak.
• A gTLD'k esetében a rejtett tulajdonossal a regisztrátor továbbító címén vagy webes űrlapján keresztül lehet kapcsolatba lépni.

Szeretne elérni egy tulajdonost, például mert meg szeretné vásárolni a domainjét, vagy mert a webhelye az Ön védjegyét használja? Akkor használja a WHOIS-ban vagy az RDAP-ban megadott kapcsolatfelvételi lehetőséget. Ha így nem jut eredményre, a registrynél vagy a regisztrátornál kérelmet nyújthat be, jól megindokolva. Védjegyvita esetén ez az a pont, amikor érdemes jogászhoz fordulni (7.2. lecke).

Mit jelent ez az Ön számára

Induljon ki abból, hogy bármi, amit egy domainnél megad, valaki számára láthatóvá válhat. A registry és a regisztrátora minden adatát látja, és a jogosult adatkérők is. Ez nem ok arra, hogy valótlan adatokat adjon meg: ez tilos, és azt kockáztatja, hogy elveszíti a domainjét (3.3. lecke). Arra viszont ok, hogy tudatosan válasszon:

• Szervezetként: általános e-mail-cím és általános telefonszám kapcsolattartóként.
• Magánszemélyként: olyan e-mail-cím, amelyet szívesen megoszt, különösen .eu esetén és a .nl admin-c-jénél.

Rendszeresen nézze meg, mi nyilvános a domainjéről. Így azt is azonnal látja, hogy az adatok még helyesek-e.

A gyakorlatban: így működik a WebOké-nál

A Fiókom felületen a domainoldal Speciális kártyáján található a WHOIS-adatvédelem opció: "Elrejti az Ön kapcsolattartási adatait a nyilvános WHOIS-ban." Ez nem minden végződésnél érhető el. Hogy mi nyilvános egy domainről, azt a WHOIS-lekérdezéssel nézheti meg (https://www.weboke.hu/toondomein). Más regisztrátoroknál hasonlóan működik: az adatvédelem általában a domain beállításai között található, és minden regisztrátornak van WHOIS-keresője.

Összefoglalás

• A GDPR óta a magánszemélyek adatai rejtve vannak; a szervezetek adatai nyilvánosak, és ezt a NIS2 rögzíti.
• Hogy mit lát, az végződésenként eltér: .eu esetén például egy magánszemély e-mail-címét, .nl esetén az admin-c e-mail-címét.
• A .nl és .eu esetében adatvédelmi vagy proxyszolgáltatás nem lehet tulajdonos.
• Akinek jogos érdeke van, kikérheti a rejtett adatokat; a NIS2 72 órán belüli választ ír elő.

Kvíz

Feladat

Feladat D4.2: Mi látható Önről? Keresse meg saját domainjét (vagy a szervezetéét) a WHOIS-lekérdezésben (https://www.weboke.hu/toondomein). Ha a végződése támogatja az RDAP-ot, nézze meg a registry RDAP-oldalát is (4.1. lecke). Jegyezze fel, mit láthat bárki Önről vagy a szervezetéről, és döntse el, hogy ez így rendben van-e.

Pipálja ki:

• Megkerestem a domainemet a WHOIS-ban és, ha lehetséges, az RDAP-ban.
• Tudom, hogy magánszemélyként vagy szervezetként vagyok-e regisztrálva.
• Megnéztem, mely nevek, címek és e-mail-címek láthatók.
• Tudom, hogy létezik-e WHOIS-adatvédelem a végződésemhez, és hogy szükségem van-e rá.

Töltse ki:

1. Mely adatok nyilvánosak a tulajdonosról és a kapcsolattartókról?
2. Szerepel olyan személyes adat, amelyet inkább nem osztana meg? Hogyan oldja ezt meg valótlan adatok megadása nélkül?
3. El tudja érni Önt ezeken az adatokon keresztül, aki kapcsolatba szeretne lépni Önnel? Hogyan?

További olvasnivaló

• WebOké útmutató 5.14: WHOIS-adatvédelem
• Névtelen domainregisztráció
• WebOké útmutató 14.3: WHOIS, IP-cím lekérdezés és SSL-ellenőrzés
• A Whois magyarázata (SIDN, holland nyelven): https://www.sidn.nl/nl-domeinnaam/uitleg-whois