Modul 1 · 1.2
Végződések és registryjeik
Modul 1: Hogyan működik a domainrendszer · Olvasási idő: 9 perc
Tanulási cél: A lecke végére meg tudja különböztetni a végződések fajtáit, végződésenként meg tudja nevezni a registryt, és el tudja magyarázni, miért eltérőek a szabályok végződésenként.
Kulcsfogalmak: végződés, TLD, ccTLD, gTLD, új gTLD-k, IANA, ICANN, registry, végződésenkénti követelmények
A név utolsó része
Minden domainnév egy végződésre végződik: .nl, .de, .com, .shop. Szakszóval ezt legfelső szintű domainnek vagy TLD-nek hívjuk. Azt, hogy egy név egyébként hogyan épül fel (címkék, aldomainek, a pont a végén), a DNS-tanfolyam 1.2. leckéjében tanulja meg. Itt másról van szó: a végződés határozza meg, hogy kinek a szabályai vonatkoznak az Ön nevére.
Ezt csak akkor veszi észre, amikor számít. Ki regisztrálhatja a nevet? Milyen karakterek lehetnek benne? Mennyi ideje van egy elfelejtett név visszaszerzésére? Hogy hívják a kódot, amellyel átköltözteti? Mindezekre a kérdésekre a válasz: ez a végződéstől függ. Egy .nl és egy .com végződésű név a látogató számára ugyanolyannak tűnik, de a háttérben egészen más játékszabályok érvényesek.
Országkódos és általános végződések
A végződéseknek két fő fajtája van.
- A ccTLD-k (country code TLD-k) kétbetűs országkódok: .nl Hollandiának, .de Németországnak, .be Belgiumnak. Ebbe a csoportba tartozik a .eu is, bár az Európai Unió nem ország.
- A gTLD-k (generic TLD-k) általános végződések, mint a .com, a .org és a .net. Néhány éve sok új gTLD is megjelent: egy iparághoz vagy településhez kötődő végződések, mint a .shop, az .app vagy az .amsterdam.
A különbség több puszta elnevezésnél. A gTLD-k alapszabályait egyetlen, világszerte működő szervezet alkotja meg. Egy országkódos végződésnél nagyrészt az adott ország kezelője dönti el, mi érvényes. Magyarországon például a .hu végződés registryje az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT).
Ki vezeti a listát?
A rendszer csúcsán két szervezet áll.
- Az IANA nyilvántartja, milyen végződések léteznek, és ki kezeli az egyes végződéseket. Az IANA az ICANN része.
- Az ICANN nonprofit nemzetközi szervezet. Az ICANN alkotja meg a gTLD-k szabályait: mi nyilvános a domaintulajdonosról, hogyan zajlik az átköltöztetés, mikor kell a regisztrátornak figyelmeztetnie Önt a lejáratra. Az olyan országkódos végződésekre, mint a .nl, az ICANN nem alkot ilyen szabályokat.
Alattuk minden végződésnek pontosan egy registryje van: az a szervezet, amely az adott végződés nyilvántartását vezeti és a szabályait meghatározza. A holland és belga vállalkozók számára legismertebbek:
| Végződés | Fajta | Registry |
|---|---|---|
| .nl | ccTLD | SIDN |
| .de | ccTLD | DENIC |
| .be | ccTLD | DNS Belgium |
| .eu | ccTLD | EURid |
| .com és .net | gTLD | Verisign |
| .org | gTLD | Public Interest Registry |
Néhány szám a nagyságrend érzékeltetésére (állapot: 2026. november): több mint 6 millió .nl, több mint 18 millió .de és több mint 3,6 millió .eu végződésű név létezik.
Fontos tudni: szinte soha nem közvetlenül a registrynél regisztrál. Egy regisztrátorhoz fordul, amely továbbítja Ön helyett a regisztrációt (1.3. lecke). A registry viszont Önt tartja nyilván domaintulajdonosként, és az ő szabályai Önre is vonatkoznak.
A szabályok végződésenként eltérnek
Az alábbiakban néhány különbség, amellyel a tanfolyam során többször találkozik. Ezeket még nem kell fejből tudnia; a lényeg, hogy lássa, mekkorák a különbségek.
Ki regisztrálhat. .nl végződésű nevet bárki regisztrálhat, a világon bárhol is lakik. Ha Hollandián kívül lakik, a hivatalos iratok kézbesítési címének a SIDN arnhemi irodájának címe számít. .de végződésű nevet Németországon kívüli személy is regisztrálhat; német jogi kézbesítési címet csak akkor kell megadnia, ha valaki védjegy- vagy névjogra hivatkozva ezt kéri. .be végződésű nevet bárki regisztrálhat. A .eu esetében szigorúbbak a követelmények: egy EU-tagállam, Izland, Liechtenstein vagy Norvégia állampolgárának kell lennie, vagy ezen országok egyikében kell laknia, vagy a szervezetének ott kell székhellyel rendelkeznie.
Milyen karakterek megengedettek. Egy .nl végződésű névben csak a-tól z-ig terjedő betűk, számjegyek és a kötőjel szerepelhetnek. A .de és a .be esetében ékezetes és umlautos betűk is megengedettek (2.4. lecke).
Kapcsolattartók. A .nl esetében a domaintulajdonos mellett adminisztratív és technikai kapcsolattartót is meg kell adni. A DENIC 2018 óta a .de végződésnél már csak a domaintulajdonost tartja nyilván. A .com és más gTLD-k esetében az adminisztratív kapcsolattartót 2025 augusztusa óta megszüntették (3. modul).
Felmondás vagy lejárat után. Egy megszüntetett .nl végződésű név 40 napra karanténba (quarantaine) kerül, akárcsak egy .eu vagy .be végződésű név. Egy .de végződésű névnél 30 nap áll rendelkezésre, amely alatt csak az utolsó domaintulajdonos szerezheti vissza. Egy .com végződésű név saját nevű szakaszok sorozatán halad végig (5. modul).
Az átköltöztetési kód. A .nl esetében tokennek, a .de esetében AuthInfónak, a .eu esetében transfer authorisation code-nak hívják, a .be esetében pedig a DNS Belgium maga küldi el e-mailben (6. modul).
A tanulság: minden végződésnél, amelyet fontolgat, olvassa el a registry szabályait, vagy legalább a regisztrátor által adott összefoglalót. Ami az egyik végződésnél megszokott, az a másiknál tilos is lehet.
Miért számít ez Önnek mint domaintulajdonosnak
Tegyük fel: az utrechti Bakkerij Example weboldalához az example.com nevet használja, és szeretne egy .nl és egy .eu végződésű nevet is. Ekkor három szabályrendszer érvényes: a Verisign és az ICANN szabályai a .com névre, a SIDN szabályai a .nl névre és az EURid szabályai a .eu névre. Ha a pékség egy elfelejtett meghosszabbítás miatt elveszít egy nevet, végződésenként eltér, mennyi ideje van visszaszerezni. Ha pedig később másik regisztrátorhoz költözik, háromféle kódra lesz szüksége.
Gyakori hiba azt hinni, hogy "a registry" egyetlen intézmény, amely mindent intéz. Ha "a domainnyilvántartótól" olyan e-mailt kap, amely gyors fizetésre szólítja fel, nézze meg, ki a valódi feladó. A SIDN például maga nem értékesít .nl végződésű neveket a domaintulajdonosoknak. A 7.1. lecke erre részletesebben kitér.
A gyakorlatban: így működik a WebOké-nál
Ha a WebOké-nál a Domainkeresés funkcióval keres egy nevet, az eredmény alatt a "További végződések ehhez:" résznél tizenöt népszerű végződést lát egyszerre a nevéhez, végződésenként jelölve, hogy szabad vagy foglalt. Az "Összes elérhető végződés megjelenítése" lehetőséggel a többit is láthatja. Ez összehasonlításhoz hasznos, de semmit nem mond az egyes végződések szabályairól: azok ugyanis registrynként eltérnek. Más regisztrátoroknál a keresés hasonlóan működik.
Összefoglalás
- A végződés (TLD) határozza meg, milyen szabályok vonatkoznak a domainnevére.
- A ccTLD-k országkódok, mint a .nl, a .de és a .be (valamint a .eu); a gTLD-k általános végződések, mint a .com és a .org, továbbá az új gTLD-k.
- Az IANA nyilvántartja, milyen végződések léteznek; az ICANN a gTLD-k szabályait alkotja meg, az országkódos végződésekét nem.
- Minden végződésnek egy registryje van: SIDN, DENIC, DNS Belgium, EURid, Verisign, Public Interest Registry.
- Ki regisztrálhat, milyen karakterek megengedettek, mi történik lejárat után és hogyan működik az átköltöztetés: ez végződésenként eltér.
Kvíz
Feladat
Feladat A1.2: Melyik registry? (esettanulmány). A Bakkerij Example sorba veszi az összes domainnevét, és nevenként tudni szeretné, melyik registry alkotja a szabályokat. Hat végződésű nevei vannak: .nl, .de, .eu, .be, .com és .org. Válassza ki végződésenként a registryt a legördülő listából. Minden legördülő listában ugyanaz a hat lehetőség szerepel:
- SIDN
- DENIC
- EURid
- DNS Belgium
- Verisign
- Public Interest Registry
A program egy rögzített megoldókulccsal veti össze a válaszait. Mind a hat helyes válasz zöld, öt helyes válasz narancssárga eredményt ad. Hiba esetén újra próbálkozhat.